Ernyei a pállott szocializmus libidólovagjaként korbácsolta fel a magyar dolgozónők vérét, akik egy emberként hördültek fel, mikor Béla hirtelen felindulásból Ausztriába tántorgott ki. Sajnos az a terve nem jött be, hogy ő legyen Brinkmann professzor fia a Fekete Erdő klinikában, ám bánkódás helyett inkább meglovagolta a rendszerváltás tajtékos hullámait,  és szívében soha nem szűnő gyűlölettel Udo Brinkmann iránt visszatért közénk. Azóta ő az elsô számû nôügyi szakértô itthon, bár mi még nem találkoztunk olyan lánnyal/aszonnyal, aki a fogtündértől azt kérte volna, hogy reggel az Ernyei mellett ébredhessen. Színészi adottságaira a mérsékelt jelzőt használnánk.